home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9502 / LINUXMAN.CD < prev    next >
Text File  |  1995-12-13  |  18KB  |  316 lines

  1.           @VA man és társai@N
  2.  
  3.           @VA Linux/Unix-help@N
  4.  
  5.               Minden számítógépes rendszer használatát megkönnyíti, ha
  6.           nem  kell  lapozgatnunk  a  felhasználói  kézikönyvet, hanem
  7.           online  súgó  (help)  áll  rendelkezésünkre.  Ez  nemcsak  a
  8.           kezdôknek  könnyíti meg  a rendszerrel  való ismerkedést,  a
  9.           profi  felhasználónak  is  hasznos  lehet  egyes   ritkábban
  10.           használt utasítások, szolgáltatások alkalmazásánál.
  11.               A   Unix   operációs   rendszer   --  alapfilozófiájának
  12.           megfelelôen  --  nem  egy  nagydarab,  komplikált utilityvel
  13.           oldja meg  a feladatot,  hanem több  rövid és  gyors program
  14.           közül   választhatjuk   ki   a   végrehajtandó    feladatnak
  15.           megfelelôt. Emiatt négy parancsot kell megjegyeznünk. Ezek a
  16.           parancsok a következôk:
  17.  
  18.  
  19.           @VHelp@N
  20.  
  21.               A parancs rendszerenként más lehet. Egyes rendszereken a
  22.           shellbe beépített parancsokról ad felvilágosítást, máshol  a
  23.           leggyakrabban  használt  parancsokat foglalja  össze  (a két
  24.           csoport nagymértékben fedi  egymást). Nagyon hasznos  annak,
  25.           aki életében  elôször találkozik  a Unix  rendszerrel, mivel
  26.           megadja néhány létfontosságú parancs nevét (például @Kcp,  mv,
  27.           @Kman@N stb.), és  rövid ismertetôt közöl  a parancsról. A  @Khelp@N
  28.           paranccsal  egy  listát  kapunk  a  @Khelp  [parancs]@N utasítás
  29.           [parancs]  részében  megadható  parancsokról.  Gyakorlatilag
  30.           arra használható, hogy megtudjuk, melyik @Kman@N lapokat érdemes
  31.           átböngészni, ha a rendszert elemi szinten akarjuk használni.
  32.  
  33.  
  34.           @VMan@N
  35.  
  36.               A  felsorolt  programok  közül  messze  legtöbbször  ezt
  37.           használja a  felhasználó. Nevét  a ""manual"  rövidítéseként
  38.           kapta.  Gyakorlatilag  egy  felhasználói  leírás   lapjainak
  39.           tekinthetjük a nyerhetô információt. Létezik olyan rendszer,
  40.           amely a felhasználói kézikönyv lexikon részét egy az egyben,
  41.           címszavanként tartalmazza.
  42.               A man segítségével  egy adott témáról  kaphatunk bôséges
  43.           információt a következô módon:
  44.               @Kman string@N
  45.           ahol  a  @Kstring@N  a  minket  érdeklô  utasítás, könyvtári
  46.           rutin,  rendszerhívás  vagy  más  téma.  Látható,  hogy   az
  47.           utasításban szereplô  string igen  sokféle lehet.  Gondoljuk
  48.           meg,  hogy   már  csak   a  C   könyvtári  rutinok   leírása
  49.           tisztességes   méretû   adathalmazt   jelent.   A   könnyebb
  50.           átláthatóság kedvéért a @Kman@N információk tíz fejezetre vannak
  51.           felosztva  (lásd  a  keretes  szövegrészt!).  Minden   egyes
  52.           fejezet hasonló jellegû információt tartalmaz.
  53.               Itt érdemes annyit megjegyezni, hogy mivel a Linux  igen
  54.           gyorsan  fejlôdik, a  @Kman@N lapok  nem minden  esetben  tudják
  55.           követni  az  új  verziókat.  Vannak  fejezetek,  amelyek nem
  56.           teljesek  (például  a  3.  fejezet  sem  az,  bár   többszáz
  57.           bejegyzést tartalmaz).  Mindenesetre a  már elkészült  lapok
  58.           sok hasznos információt  tartalmaznak, és elég  sokat ahhoz,
  59.           hogy egy jó darabig legyen olvasnivalónk.
  60.               A @Kman@N fenti formája  elkezdi keresni a stringet  az elsô
  61.           témakörnél, és az elsô  találatot jeleníti meg. Ha  a minket
  62.           érdeklô téma  mondjuk az  @Kn.@N fejezetben  van, akkor  esetleg
  63.           hosszú  ideig   is  eltarthat   a  keresés   (például  a   C
  64.           könyvtárakban általában  meglehetôsen sok  rutin található).
  65.           Ha tudjuk, hogy a keresett téma melyik fejezetben található,
  66.           akkor a
  67.               @Kman fejezet-sorszáma string@N
  68.           formában  is  kereshetjük  a leírást.  Ez  nyilván  hamarabb
  69.           megtalálja a keresett  adatot, de ha  rossz fejezetsorszámot
  70.           adunk meg, nem fog megtalálni semmit.
  71.               Másrészt  elképzelhetô,   hogy  egy   adott  téma   több
  72.           fejezetbe  is  beleillik.  Nézzük  meg  például  a  @Kman open@N
  73.           esetét!  A  Unix  operációs rendszernek  van  egy  @Kopen@N nevû
  74.           rendszerhívása és a C könyvtárakban is található egy  open()
  75.           függvény.  Ezek  rendre   a  második,  illetve   a  harmadik
  76.           fejezetben  találhatók.   Ha  tehát   kiadjuk  a   @Kman  open@N
  77.           parancsot, akkor mindig a második fejezetbeli leírást kapjuk
  78.           vissza. Ezen segít a
  79.               @Kman -a open@N
  80.           parancs.  A @K-a@N  opció  hatására  a  man nem áll meg  az elsô
  81.           találatnál, hanem folytatja a keresést. îgy megkapjuk az egy
  82.           stringhez tartozó,  különbözô fejezetekben  lévô információt
  83.           is.
  84.               Elképzelhetô  azonban,  hogy nem  vagyunk  kíváncsiak az
  85.           összes leírásra. A fenti  példánál maradva tegyük fel,  hogy
  86.           csak  az  open()  függvény  érdekel  bennünket.  A  keresett
  87.           információt a
  88.               @Kman 3 open@N
  89.           paranccsal kaphatjuk meg.
  90.  
  91.  
  92.           @VA man lapok felépítése@N
  93.  
  94.               Gyakorlott  felhasználóval  is  gyakran  megesik,   hogy
  95.           elfelejti egy utasítás szintaxisát, vagy hogy egy még általa
  96.           nem  használt  kapcsolót  kíván  használni  egy utasításban.
  97.           Ilyenkor rengeteg idôt lehet  megtakarítani, ha nem kell  az
  98.           egész man  lapot végigbogarászni  a keresett  információért.
  99.           Ezt a man  lapok készítôi is  felismerték, ezért minden  man
  100.           lap többé-kevésbé általános felépítést követ.
  101.               A man  lapok részekre  vannak osztva.  Minden részt  egy
  102.           címszó vezet be. A következô részeket tartalmazhatja egy man
  103.           lap:  @Kfejléc,  címszavak,  szintaxis,  argumentumok, opciók,
  104.           @Kleírás, hibakezelés, hibák, file-ok, lásd még.@N (Elképzelhetô
  105.           természetesen, hogy hosszabb leírásoknál egyedi címszavak is
  106.           megjelennek, például a @Kbash shell@N man lapja.)
  107.               A felsoroltak között vannak olyanok, amelyek minden  man
  108.           lapon megtalálhatók: például a fejléc, címszavak, szintaxis,
  109.           leírás,  lásdmég.  Mások csak  olyankor  találhatók meg,  ha
  110.           érdemi    információt    tartalmaznak:    például   file-ok,
  111.           argumentumok,    opciók,    hibakezelés,    hibák    (bugs).
  112.           Mindenkinek, aki  már használt  más Unix  rendszert, ajánlom
  113.           figyelmébe a  bugs részt.  Ebbôl kiderülhet  esetleg, hogy a
  114.           másik  rendszerben  mûködô utasítás  Linux  alatt miért  nem
  115.           mûködik. Természetesen bizonyos részek tovább tagolódhatnak.
  116.           Mint az  várható, ez  leginkább a  leíró részre  vonatkozik.
  117.           Például a shell leírás (@Kman bash@N) több ezer sor  hosszúságú,
  118.           tehát  a  további  tagolás  elkerülhetetlen.  Tekintsük   át
  119.           röviden az egyes részeket!
  120.               A fejléc tartalmazza a  téma nevét, és az  adott fejezet
  121.           sorszámát, ahol sikerült rábukkanni a témára.
  122.               A címszavak  részben megtalálhatjuk,  hogy mirôl  is van
  123.           szó. Ennek jelentôségét akkor érthetjük meg leginkább, ha az
  124.           X-Window man lapjait nézegetjük. Ezeknél megesik, hogy  több
  125.           rutin leírása található meg  egy lapon. Ezek a  leírások sok
  126.           közös  részt  tartalmaznak, amelyeket  nem  érdemes többször
  127.           leírni. Ezzel lemezterületet is megtakarítunk, másrészt ezek
  128.           a közös  részek néha  nagyon hosszúak.  Ilyenkor megírják  a
  129.           közös man lapot, és a különbözô címszavak mind a közös lapra
  130.           mutatnak.  Másrészt  a @Kwhatis,@N  illetve  az @Kapropos@N  parancs
  131.           szintén a címszavakból a makewhatis utilityvel összeállított
  132.           adatbázisból dolgozik.
  133.               A @Ksyntax@N részben a parancs, függvény stb.  szintaxisának
  134.           definíciója szerepel. Ez az a rész, amit a Unix wizardok  is
  135.           viszonylag sokszor használnak.
  136.               Az  @Kargument@N rész  leginkább C  függvények és  eljárások
  137.           esetén  szerepel:  a  függvénynek,  illetve  az   eljárásnak
  138.           átadandó argumentumok jelentését  foglalja össze. Ez  a rész
  139.           is  akkor  nagyon  hasznos, ha  egy  ritkán  használt rutint
  140.           kívánunk használni, de nem vagyunk biztosak az  argumentumok
  141.           sorrendjében, típusában.
  142.               Az @Koptions@N rész általában utilityk leírásában  szerepel.
  143.           Unix  rendszer alatt  általános, hogy  a utilityk  mûködését
  144.           bizonyos opciókkal módosíthatjuk  (gondoljunk például az  @Kls@N
  145.           parancsra  és  annak  opcióira).  Itt  a  szintaxis  részben
  146.           szereplô opciók  részletes leírása  található. A  mindennapi
  147.           használat során ez is rendkívül fontos.
  148.               A  @Kdescription@N (leíró)  részben többé-kevésbé  részletes
  149.           leírását találjuk annak, hogy a kérdéses utasítás,  függvény
  150.           vagy rutin hogyan mûködik, és mire használható.
  151.               Az @Kerrors@N rész általában rutin- vagy függvényleírásokban
  152.           található meg. Ebbôl a részbôl derül ki, hogy miként  reagál
  153.           a szóban  forgó objektum  hibás paraméterek  megadására vagy
  154.           más hiba  felléptekor. Mivel  nincs rendszer  hiba nélkül, a
  155.           felderített, de ki még  nem javított hibákat célszerûen  ide
  156.           gyûjtik  a  dokumentáció készítôi.  Ezek  a hibák  általában
  157.           valamilyen   a  megszokottól   eltérô  mûködést   jelentenek
  158.           (például  a   szóban  forgó   utility  valamelyik   opcióját
  159.           egyáltalán nem, vagy máshogy kezeli, mint a szabvány).
  160.               A  @Kfiles@N  részben   azon  file-ok  neveit   találhatjuk,
  161.           amelyekre  az  adott  utasítás  hatással  van,  vagy amelyek
  162.           valamilyen,  az utasítás  mûködéséhez szükséges  információt
  163.           tartalmaznak.
  164.               A  @Ksee also@N  egy keresztreferencia  rész, ami  azokat  a
  165.           címszavakat   sorolja   fel,   amelyek   az   adott  témához
  166.           kapcsolódnak,  illetve  néhány  helyen  könyveket  is ajánl,
  167.           amelyekbôl a bátor felfedezô többlet információhoz juthat. A
  168.           könyveket     leszámítva     viszonylag     zárt     ez    a
  169.           hivatkozásrendszer.
  170.  
  171.  
  172.           @VHaladó man@N
  173.  
  174.               A  teljesség   igénye  nélkül   bemutatunk  néhány   jól
  175.           használható man opciót.
  176.               @K-M path:@N  segítségével a  keresésre kijelölt  directoryk
  177.           listáját adhatjuk meg. Ha  elhagyjuk, akkor a man  a MANPATH
  178.           környezeti változóban talált directorylistát használja.
  179.               @K-P pager:@N a  man által használt  pagert adhatjuk meg.  A
  180.           pager  az  a  program, ami  a  hosszú  oldalakat nem  hagyja
  181.           kifutni,  hanem  gombnyomásra  vár  a  továbbgörgetés  elôtt
  182.           (például more). Ha elhagyjuk, akkor a man a PAGER környezeti
  183.           változó által megadott pagert használja.
  184.               @K-S  fejezet1,fejezet2  ...  :@N  megadhatjuk,  hogy melyik
  185.           fejezeteket kívánjuk vizsgálni. Használata esetén a man csak
  186.           ezekbe a fejezetekbe néz  be. Ha elhagyjuk, akkor  a MANSECT
  187.           környezeti változó értékét használja.
  188.  
  189.  
  190.           @VVisszafele görgetés@N
  191.  
  192.               A következô probléma  a Linux esetén  nem merül fel,  de
  193.           más  Unix  rendszereknél megnehezítheti  a  munkánkat. Egyes
  194.           rendszereknél  alapbeállításban  a  man  lapokat  nem  lehet
  195.           visszafelé görgetni.  Ez ott  azért van,  mert a  man a @Kmore@N
  196.           parancsot használja görgetéshez  (Linux esetén a  @Kless@N pager
  197.           felel  meg ennek,  ami tud  visszafele görgetni).  Ezen  úgy
  198.           segíthetünk, hogy  megadjuk a  man opciói  között explicite,
  199.           hogy melyik pagert kívánjuk használni. Ezt az elôbb említett
  200.           opciók közül a  @K-P pager-neve@N parancs  segítségével adhatjuk
  201.           meg.  Kényelmesebb  megoldás  a  PAGER  környezeti   változó
  202.           beállítása. Segítségével a kiválasztott pagernek opciókat is
  203.           átadhatunk.
  204.  
  205.  
  206.           @VA man mûködése@N
  207.  
  208.               A  man  információs  rendszere  nem  zárt  rendszer.   A
  209.           programozó könnyen saját man lapokat csatolhat a rendszerben
  210.           meglévô  lapokhoz.  Ezáltal  könnyen  és  szabványos   módon
  211.           dokumentálhatja termékeit. Ehhez azonban ismernie kell a man
  212.           mûködését.
  213.               A    man    az    információ    keresése    közben   egy
  214.           directory-halmazt  néz  végig.  Ezt  a  directory-halmazt  a
  215.           MANPATH  környezeti  változó   definiálja.  A  MANPATH   egy
  216.           directory  listát   tartalmaz.  Az   egyes  directorykat   a
  217.           kettôspont jel választja  el egymástól (Unix  rendszerben az
  218.           összes   path   jellegû   környezeti   változó    ugyanilyen
  219.           felépítésû). Egy lehetôség a MANPATH-ra egy X-Window nélküli
  220.           rendszerben:
  221.           @KMANPATH=/usr/man:/usr/man/preformat:/var/man:/var/man/preformat
  222.               Ha ennek a változónak nem  adunk értéket, akkor a man  a
  223.           @K/usr/man@N directoryt vizsgálja alapértelmezés szerint.
  224.               Belenézve  például a  @K/usr/man/preformat@N directoryba,  a
  225.           következôt látjuk:
  226.               @Kcat1 cat2 cat3 cat4 cat5 cat6 cat7 cat8 cat9 catn@N
  227.               Ezek a már  említett fejezetekhez tartozó  aldirectoryk.
  228.           Az  összes  többi  man  directory  ugyanígy  néz  ki. Amikor
  229.           kiadjuk a
  230.               @Kman fejezetsorszám string@N
  231.           utasítást,   akkor  az   összes   MANPATH-beli  directoryból
  232.           csupán  a  fejezet  sorszámnak  megfelelô  @Kcat?@N directoryban
  233.           keres a man. A @Kcat?@N aldirectorykba pillantva megláthatjuk  a
  234.           man lapokat  tartalmazó file-okat.  Minden témához  tartozik
  235.           egy  file. Ezek  általában tömörítve  vannak, hogy  kevesebb
  236.           területet foglaljanak.  Ezek után  az új  lap hozzáadása nem
  237.           egy  ördöngôs   dolog.  El   kell  döntenünk,   hogy  melyik
  238.           fejezethez kívánjuk csatolni a lapunkat. Ezután a  megfelelô
  239.           @Kcat?@N  directoryba  be  kell  másolnunk  a  lapot  tartalmazó
  240.           file-t, és a man már látja is.
  241.  
  242.  
  243.           @VWhatis@N
  244.  
  245.               A parancs szintaxisa:
  246.               @Kwhatis string@N
  247.           ahol  a  string  a  minket érdeklô  utasítás, függvény  stb.
  248.           neve. A @Kwhatis@N parancs a @Kstring@N rövid (általában 1-2  soros)
  249.           definícióját adja. Használata elôtt mindenképpen létre  kell
  250.           hozni a  man lapokból  vagy azok  egy részébôl  a @Kmakewhatis@N
  251.           paranccsal a whatis adatbázist. A whatis parancs ugyanis ezt
  252.           használja. A man  parancs is képes  a whatis által  nyújtott
  253.           szolgáltatásokra. Ehhez a
  254.               @Kman -f@N
  255.           string parancsot kell kiadni.
  256.  
  257.  
  258.           @VApropos@N
  259.  
  260.               Ez  a  parancs   akkor  használható,  ha   arra  vagyunk
  261.           kíváncsiak,  hogy  mely  man-témák  tartalmaznak  egy  adott
  262.           stringet.  Ha  egy  témában  megtalálható  a  string,  akkor
  263.           megkapjuk  az  illetô témához  tartozó  whatis adatbázisbeli
  264.           bejegyzést.  Tehát  ahhoz,  hogy  egy  témáról   információt
  265.           kapjunk,  nem  szükséges  a  teljes  egyezés.  Ez   olyankor
  266.           hasznos,  ha  nem  vagyunk biztosak  a  minket  érdeklô téma
  267.           nevében  (a man  ugyanis teljes  egyezést követel  meg).  Az
  268.           @Kapropos@N  segítségével  megtudjuk, hogy  a  man lapok  között
  269.           milyen   néven  kell   keresni  a   minket  érdeklô   témát.
  270.           Használata:
  271.               @Kapropos string@N
  272.               A whatishez hasonlóan az  apropos feladatát is el  tudja
  273.           látni a man, a következô módon:
  274.               @Kman -k string@N
  275.  
  276.  
  277.           @VMakewhatis@N
  278.  
  279.               Az @Kapropos@N és a @Kwhatis@N parancsok ugyanazt az  adatbázist
  280.           használják. Ezt az adatbázist a manlapokból építhetjük fel a
  281.           @Kmakewhatis@N parancs  segítségével. Lehetôség  van az  összes,
  282.           vagy csak a lapok egy részének adatbázisba való  felvételére
  283.           (a megfelelô opciókat a man segítségével tudhatjuk meg).  Az
  284.           apropos és a whatis programok csak az adatbázis  létrehozása
  285.           után mûködnek helyesen  (adatbázis nélkül nem  szolgáltatnak
  286.           semmilyen információt).
  287.               Érdemes   még   megnézni  az   @Kinfo@N   parancsot  is,   a
  288.           slackware-ben  külön  lemezcsoport  tartalmazza  (I   jelû).
  289.           Bôséges  információval  látja  el  az  érdeklôdôt  például a
  290.           @Kgcc,TcL@N stb. mûködésérôl. Ez egy információs rendszer  saját
  291.           file-formátummal. Az @Kinfo@N begépelése után egy listát kapunk.
  292.           Errôl a listáról kell válogatnunk. Bôvebb információt a  @Kman
  293.           info@N paranccsal kaphatunk.
  294.  
  295.           @KGróf Attila, grof@@hercules.elte.hu@N
  296.  
  297.  
  298.               @VA man fejezetei@N
  299.  
  300.               A témakörök a következôk:
  301.               1. Felhasználói programok leírása
  302.               2. Rendszerhívások
  303.               3.  C könyvtári  rutinok (az  alapkönyvtár, valamint  az
  304.               összes többi könyvtár rutinjairól tartalmaz leírást).
  305.               4. Hardware eszközök leírása (például hd.,sd. leírások).
  306.               5.   File-formátumok:   például   a   @K/etc@N  directoryban
  307.               található file-ok formátuma.
  308.               6. Ez sok minden lehet.
  309.               7. Macro gyûjtemények: például az nroff-hoz.
  310.               8.  Ez a  rész is  a felhasználói  programok man  lapjai
  311.               számára van fenntartva.
  312.               9.  Belsô  kernel rutinok  leírása.  Åtlagos felhasználó
  313.               gyakorlatilag nem használja, de a kernel hackereknek hasznos
  314.               segítség.
  315.               n. Egyéb
  316.